Ismerkedj meg a bukmékerekkel!

A szerencsejáték berkein belül sokszor emlegetett kifejezés, így nyilvánvalóan sokan tisztában vannak vele, eszik-e vagy isszák. Mindezek ellenére, a tisztánlátás kedvéért mégis érdemes egy kicsit közelebbről is szemügyre vennünk a bukmékereket. Először megnézzük milyen történelem húzódik meg a háttérben, majd górcső alávesszük a fogadóirodák működését és vele együtt azt is, miből élnek meg olyan jól.

Rövid történelem

Nagyon röviden fogalmazhatnánk úgy is, a fogadás fogalma mindig is létezett. Ez az állítás persze nem lenne igaz, de története olyan régre nyúlik vissza, hogy túlzásnak sem nevezhetjük. A kutatások egészen az ókorba (Mezopotámia, Egyiptom, Görögország, Róma, Kína stb.) vezetnek, bizonyítékok támasztják alá, bizony már akkor szívesen hódoltak a szerencsejáték kezdetleges formájának.

Érdekes tényként említhetjük meg, hogy hiába a fizikai távolság, mégis a világon szinte mindenütt felütötte a fejét a szerencsén alapuló játékok valamely régi formája. Míg Mezopotámiában csontokból faragott kockák voltak a főszereplők, addig Kínában például a mai lottóhoz igencsak hasonlító játékokat szerveztek.

A görögöket senkinek sem kell bemutatni, életük gyakran a versenyzés körül forgott, elég csak az olimpiákra gondolni. Nem véletlen, hogy további izgalomként a fogadások is szépen lassan beépültek a kultúrájukba. A rómaiaknál is óriási sikerként mutatkozott be a szerencsejáték, de egyúttal komoly szabályozások által is érintett terület volt. Már akkor felfigyeltek a túlzott fogadás kártékony hatására. A mai törvények között bőven találhatók olyan rendelkezések, amelyek az ókorban alkalmazottakkal megtévesztésig hasonlóak.

A középkorban aztán kisebb irányváltoztatásnak lehettünk szemtanúi. A kereszténység, mint uralkodó eszme nem nézte jó szemmel a szerencsejáték egyre nagyobb kibontakozását. Lényegében üldözött szerep hárult rá, így a különböző kocka- és kártyajátékok nem éppen hivatalos keretek között kerültek megszervezésre.

Az európai kontinensen a középkorban vált népszerűvé a lottósorsolás is. Ez főként annak volt köszönhető, hogy felismerték, a bevételekből komoly beruházásokat lehet biztosítani.

A reneszánsz beköszöntével egy új korszak kezdődött. Megjelentek az első kaszinók, amelyek helyszínt adtak a játéknak. Innen indult el például a póker is világhódító útjára. Nagy-Britanniában a lóverseny kezdte el kikövezni magának népszerűségét, amely a mai napig őrzi előkelő helyét.

A későbbiekben a szállítmányozás kiterjedése nagyban hozzájárult a szerencsejáték globalizációjához. Ez volt az a korszak, amikor egyre több sportágat vettek fel a kínálatra. A 20. században már nem lehetett tovább várni, szabályozott keretek közé kellett szorítani a fogadást. Számos országban ebben az időszakban hozták meg a szükséges törvényeket és jöttek létre a felügyeleti jogkörrel bíró hatóságok is.

Végül nem feledkezzünk meg a modernizációról sem, amely elhozta nekünk a kényelmet, így ma már a szélessávú internet és a mobil eszközök jóvoltából a kanapén vagy a fotelban elheveredve is beléphetünk az online sportfogadás világába.

A bukmékerek működése

A bukmékerek lényegében olyan vállalkozások, amelyek esélyeken alapuló fogadási szolgáltatást nyújtanak. A nyerteseket előre meghatározott szorzók folytán fizetik ki. Általánosságban elmondható, hogy a bukmékerek az egyes események bekövetkezésének esélyeit veszik figyelembe a kínálat kialakításakor.

Különböző engedélyekkel rendelkeznek, ez a játékosok szemében a megbízhatóságot tükrözi. Ugyanis nem mindig volt ez így. A régi „vadnyugaton” bizony előfordult, hogy a nyertesek nem kapták meg a jogos pénzüket.

Ma már ez teljesen másképpen működik. A bukmékereknek igen fontos a jó hírnév, így nem engedhetnek meg maguknak egyetlen ballépést sem. Szerencsés dolog rögtön az elején leszögezni, a sportfogadó irodák nem a szeretetszolgálatoktól lesik el a működési stratégiájukat. Éhesek a profitra, ezáltal mindent meg is tesznek érte.

Szakemberek tucatjai dolgoznak a háttérben, akik előtt egy cél lebeg: a szorzók olyan jellegű kialakítása, amellyel a munkáltató, azaz a bukméker a lehető legnagyobb haszonra tegyen szert. Hogyan történik ez? Mindent példákon keresztül lehet a legjobban érzékeltetni, mi is így teszünk.

Az egyszerűség kedvéért foci fogadás helyett a tenisz lesz a főszereplőnk, két teljesen egyforma játékerőt képviselő játékossal. A tenisz mérkőzéseknek van egy olyan nem túl gyakori tulajdonsága, hogy a megszokott 3 helyett mindössze 2 kimenetel lehetséges. Vagy az egyik vagy a másik játékos nyer, a döntetlen teljességgel kizárt. Evezzünk a matematika vizeire, így könnyen kiszámolhatjuk, hogy 50-50% esélyünk van helyesen tippelni.

Ha a bukmékerek is ezt az utat követnék, akkor a szorzóikat úgy állapítanák meg, hogy bármely eredmény esetén a tét összege lenne a nyeremény. 1000 Ft tétnél 1000 Ft lenne a tiszta nyereményünk. Mi történne, ha mindkét lehetőségre 1000-1000 Ft-ot tennénk fel? Ugyan nem nyernénk semmit, de a veszteség oldalon sem bukkanna fel lekönyvelendő összeg.

Mennyi lenne a bukméker haszna? Nulla. Hát ezért említettük korábban, hogy őket csak a saját kis (vagyis nagy) hasznuk érdekli. Éppen ezért a szorzókat úgy állítják be, hogy példánknál maradva 1000 Ft helyett 900 Ft-ot fizetnek csak. Így mindjárt nem olyan rózsásak a kilátásaink. A 2000 Ft-os össztétre 1900 Ft jön vissza, azaz, ha nem is sokat, de veszítünk.

Szorzók és valóság

A fentiekből következik a kérdés: a bukmékerek által kikalkulált szorzók mindig a valóságot tükrözik? Szinte sosem. Persze nem is térnek el nagyobb mértékben tőle. Nem lenne túl okos dolog egy Real Madrid – Leganes meccsen a hazai csapat győzelmére kínálni a magasabb szorzót.

Mint azt már egy párszor említettük, a bukmékerek nem maguk ellenségei, így a szorzóiknak nagyon sok köze van a valósághoz. A kisebb eltérések saját önös érdekeik miatt iktatják be, többet és többet akarnak bezsebelni.

A valószínűségtől való letérést jó pár tényező idézheti elő. Aki valaha figyelte már a szorzókat egy mérkőzés közben, láthatta, folyamatos változásban vannak. Ennek egyrészt az idő múlásához van köze. Döntetlen állásnál a mérkőzés vége felé természetes, ha a győzelemre kínált szorzó kúszik felfelé, hiszen egyre kisebb erre az esély.

Másrészt a bukmékerek arra is használhatják a szorzók módosítását, hogy egyensúlyt teremtsenek. Amennyiben az egyik kimenetelre túlzottan sok fogadás érkezik, az odds emelésével vonzóbbá teszik a másik oldalt is. Az „optimalizálásnak” köszönhetően visszabillen a rend a tétek száma között, a bukmékerek pedig örülnek, hiszen ezzel egyenes arányosságban a profitjuk is nő.

Persze a bukmékerek sem tévedhetetlenek, ők is képesek hibák elkövetésére. Néha találunk olyat, amikor a legkörültekintőbb elemzésünk szerint is egy esemény bekövetkezésének valószínűsége (jóval) nagyobb, mint azt a szorzó sugallja. Ezt nevezzük értéknek vagy értékfogadásnak. Beszélő elnevezés, a pénzünkért (a tét összegéért) magasabb várható nyereményben gondolkodhatunk. Ezeket a kincseket sohasem szabad parlagon hagyni, csapjunk le rájuk, hiszen ez lenne a fő célunk. Legyőzni a bukmékereket.

Az értékfogadáson kívül még sok más eszközzel szállhatunk harcba. Növelhetjük esélyeinket a bevált sportfogadás stratégiákkal, de kihasználhatjuk az élő fogadás nyújtotta előnyöket is.